Udvar
A rágásról:
Az udvar és az azon lévő épületek felfedezése az utolsó sarokig megtörtén a Kiwi részéről. Már mindent megszagolt és megrágott az általunk hasznosnak vélt dolgokat sem kímélve. A háznál található labdák kilyukasztva egytől-egyig, a Lőrinc udvarra került játékai szétrágva, szerszámok nyelei “gravírozva” a Kiwi nyelvén.
Az udvar rendezésről:
Ez még hagyján… Az udvar felszántása… Na az már nem semmi! Olyan gödröket hoz létre, hogy alig látszik ki belőlük, miközben ezerrel dolgozik a pockok elfogásán! Ééés eredményes 😀 mióta nálunk van a Kiwi a vakondtúrások a nullára redukálódtak. Tehát a mi telkünkön nincs egy vakond által kitúrt földkupac sem! Ennek én személy szerint nagyon örülök. A kerítésünk másik oldalán egymást érik a kitúrt földhalmok… a szomszédban.
A fenti “negatívumokkal” szemben nagyon sok, megmosolyogtató pillanatokat szerez nekünk a Kiwi. Olyat mint a zsákba futás, a birkózás, labdázás. Imádja az ember közelségét és keresi a szemkontaktot, hogy figyelj rá! Megcsinál mindent csak, hogy szórakoztasson bennünket. A fiam a legbensőségesebb barátja. Lőrinc bele ül a Kiwi műanyag fekhelyébe és a Kiwi pedig az ő ölébe. Beszél hozzá, mesét vagy verset mond neki és a Kiwi pedig figyelmesen hallgatja.
